Valahol messze ,az üveghegyen is túl ahol a kurtafarkú kismalac túr ,ott élt három testvér , gondolom .
A legkissebb testvér talált egy szép " nutriát" azért mert nos, azért. És nagyon megkedvelték egymást ,ő és a kis nutria. De a testvéreknek is tetszett a kis jószág mert annak szép volt a bundája ,és majd milyen jó lesz az nékik ,gondolták.
Persze a legkissebb nem adta ,látta a szándékukat és arra gondolt talán ? oda adjam akit már úgy meg kedveltem ? Nem ,eldugom ,talán így jó lesz . De a nutria nem tudta mire vélni a sokféle utat ,egymás nyelvét nem értvén semmi információja nem volt ,és a kis kíváncsi folyton előjött ,és megrágott imitt amott dolgokat .
És hiába mondta a legkissebbik ,á már nincs meg ,elment ,elcsavargott ,más barátja van ,nem hittek neki ,mert a kis vacak folyton rágta a dolgokat.
Megkezdődött a keresés ahányan voltak annyifelé keresték a kis bestét ,nem tudták mikor meglett ,most simogassák vagy verjék ,mert nem értették egymást.
Na de nincs még vége mert a" nutria " megint elszökött és nem lelte senki mert ő megtanulta hogyan kell a bundáját befesteni ne lássa senki.
Hogy valaha megtalálja e valaki ? Hogy megölje ? Vagy megölelje ? Vagy adja a kutyáknak ? Mert csavargó lett a lelkem . Még nem tudni ,de ígérem ha megtudom, ide mint tanmese végét leírom ,mert bosszant már engem is ez a cécó ,egy ilyen kis állat miatt ennyi felhajtás .
Szóval a mesémnek talán? még nincs vége ,ne fuss el véle . Inkább várj .Majd még jövök ,és hozok újabb híreket.