Ahogy   beléd érkezem ,átérzem az ősi hidegséget.

Benned  nem éget el az őszinteséged ,megkeresem a barlangot a szívedben

Megkeresem az elevent az élőben,barlangi mély homály vár a terített asztalnál.

Otthon vagyok ,a földben talállak meg ,hisz én is ott vagyok veled.

Megmutatom végső otthonodat ,látod az ereket ,érzed a gyökereket ?

Látod a könnyeimet ? Érzed hogy növünk egybe ?

Nézem a szemeidet  Gyökérré változik minden ideg

Gyökér koporsók ,levél harangok ,rózsaütések  ,vérben születések.

Nem evilági hangok ,nem tudnak mindent a Papok

Veled éljek veled már nem félek

Veled haljak meg veled temessenek.