Ahogy beléd érkezem ,átérzem az ősi hidegséget.
Benned nem éget el az őszinteséged ,megkeresem a barlangot a szívedben
Megkeresem az elevent az élőben,barlangi mély homály vár a terített asztalnál.
Otthon vagyok ,a földben talállak meg ,hisz én is ott vagyok veled.
Megmutatom végső otthonodat ,látod az ereket ,érzed a gyökereket ?
Látod a könnyeimet ? Érzed hogy növünk egybe ?
Nézem a szemeidet Gyökérré változik minden ideg
Gyökér koporsók ,levél harangok ,rózsaütések ,vérben születések.
Nem evilági hangok ,nem tudnak mindent a Papok
Veled éljek veled már nem félek
Veled haljak meg veled temessenek.